.... leginkább magamnak írtam, de küldöm mindenkinek, akinek most szüksége van rá!
Nem szabad
hagynod magad, fel kell állnod mindig!
Míg a célod el
nem érted – csak legalább addig.
Hisz egy kudarc
még nem a vége,
Csak egy lépés,
mit meg kell lépned.
Nehéz, apró
lépésekkel fogsz majd célbe érni,
S hogy nem adtad
most fel - nagyon fogsz örülni!
Jézus is azt
mondta: „Legyen hited szerint!” –
Hidd hát el, hogy
képes vagy rá MEGINT, MEGINT s MEGINT!
Nehéz tud ám
lenni, mikor egyedül vagy s messze,
Jóbarát a magány
a nagy zord idegenbe.
Nincs melletted
senki, kihez szólj magyarul,
Anyád édes
nyelvén, büszkén, pazarul.
Azt érzed, hogy messzebb
már nem sodorhat semmi,
Bármily módon
tüstént haza kéne menni.
De ezt most még
nem lehet – feladatod van itt.
És tudd meg, a
szükség oly sokra megtanít...
Neked feladatod –
te kell hát teljesítsd,
A
reménytelenségtől magad inkább mentesítsd!
Csakis rajtad
múlik, mi lesz az eredmény –
Ígyhát a magány is
mindjárt-mindjárt erény.
Fordíts a hasznodra
minden egyes percet,
Mit egyedül élsz
meg ott a messzeségbe,
Hiszen ez fogja
eldönteni további sorsodat,
Milyen lesz az
élted neked s családodnak.
Használj ki hát
mindent, alkalmat és forrást,
Kapcsolatot,
időt, mindenféle tudást,
S alapozd meg
jövőd, amíg meg nem bánod,
Hogy megkaptál mindent, mégis elillant az álmod.
Szep vers! Valoban nehez megszokni, hogy nem beszelhetsz az anyanyelveden...
VálaszTörlés