Gyönyörű helyeken vitt az ösvény!!
Pietrele tó
A tó után következő szakasz meredek volt és köves - gyakorlatilag kőhegyen kellett felmászni. A következő nagy megálló a Curmatura Bucurei 2266 méteren.
Itt volt jel, s ahány ember volt, mind telefonált - majdnem :p Ez egy csomópontszerűség, itt több ösvény találkozik. És szépen be lehet látni innen a tájat: ami messziről nézve gyönyörű, mesébe illő, de mikor meg kell mászni, akkor nagyon kegyetlen tud lenni.
Háttérben a Bucura tó.
Végül pedig a csúcsok közül a legnagyobb: a Peleaga
Mindent összevetve, tényleg nagyon szép volt. De nehéz is. Nem beszélehetek másnak a nevében, de ide felérni olyan volt, hogy akkor és ott nem egyszer gondoltam azt: én erre képtelen vagyok. Azt éreztem, hogy a kimerültség és a félelem együttesen próbálja legyőzni a még megmaradt kicsi erőmet és elszántságomat. Ösvény itt már nem volt, csak a jelzés a hatalmas kőhegyen. Oda léptél, és abba fogóztál, amibe tudtál. Nem mertem oldalra fordítani a fejem, mert semmi nem volt ott, csak köröskörül a 2000 méteres mélység. Annyira fáradtak voltunk, mire felértünk, hogy már fotózkodni sem volt kedvünk..
Innen a lefele vezető út már megváltásnak tűnt. Meg is jött tőle a kedvünk. Sok tavacskát láttunk útközben, de a következő cél a Galesu Tó volt.
Innen már csak egy volt hátra: visszaérni a sátortáborba. Kb 3 óra volt odáig az út.
Este fél 9-re értünk vissza. Hulla fáradtak voltunk, enni se nagyon volt már kedvünk, csak aludni akartunk..
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése