2013. november 16., szombat

Hétvégi buzdítás

.... leginkább magamnak írtam, de küldöm mindenkinek, akinek most szüksége van rá! 




Nem szabad hagynod magad, fel kell állnod mindig!
Míg a célod el nem érted – csak legalább addig.
Hisz egy kudarc még nem a vége,
Csak egy lépés, mit meg kell lépned.
Nehéz, apró lépésekkel fogsz majd célbe érni,
S hogy nem adtad most fel - nagyon fogsz örülni!  
Jézus is azt mondta: „Legyen hited szerint!” –
Hidd hát el, hogy képes vagy rá MEGINT, MEGINT s MEGINT!


Nehéz tud ám lenni, mikor egyedül vagy s messze,
Jóbarát a magány a nagy zord idegenbe.
Nincs melletted senki, kihez szólj magyarul,
Anyád édes nyelvén, büszkén, pazarul.
Azt érzed, hogy messzebb már nem sodorhat semmi,
Bármily módon tüstént haza kéne menni.
De ezt most még nem lehet – feladatod van itt.
És tudd meg, a szükség oly sokra megtanít...
Neked feladatod – te kell hát teljesítsd,
A reménytelenségtől magad inkább mentesítsd!
Csakis rajtad múlik, mi lesz az eredmény –
Ígyhát a magány is mindjárt-mindjárt erény.

Fordíts a hasznodra minden egyes percet,
Mit egyedül élsz meg ott a messzeségbe,
Hiszen ez fogja eldönteni további sorsodat,
Milyen lesz az élted neked s családodnak.
Használj ki hát mindent, alkalmat és forrást,
Kapcsolatot, időt, mindenféle tudást,
S alapozd meg jövőd, amíg meg nem bánod,
Hogy megkaptál mindent, mégis elillant az álmod.

1 megjegyzés:

  1. Szep vers! Valoban nehez megszokni, hogy nem beszelhetsz az anyanyelveden...

    VálaszTörlés