Nem tudom, máshol mi a helyzet, de nálunk az orvosin pár éve nagy divat lett a (német) nyelvtanulás. Köztudott dolog, hogy az orvosok tömegesen vándorolnak ki külföldre, legtöbbjük Németországba. Ehhez pedig alapkövetelmény a közép- vagy felsőfokú nyelvismeret.
Biztosan sokan vagytok, akik már régóta nyelvet tanultok, vagy el akarjátok kezdeni, de azt se tudjátok, hogy álljatok neki. Azok számára, akiknek szükségük van néhány tippre vagy éppenséggel egy kis bátorításra, ami a nyelvtanulast illeti, összegyűjtöttem nehány hasznos ötletet.
1. Legelsősorban nagyon fontos tudnunk, milyen szinten vagyunk: teljesen az alapokról kell kezdjük a tanulást, vagy már megvannak az alapok, csak rég tanultuk, sokat felejtettünk stb stb. Ha nem vagyunk tisztában ezzel, inkább keressünk egy kezdőbb szintű könyvet, inkább ismételjük át az alapokat még egyszer, minthogy egyből a mély vízbe ugorjunk .
2. Fontos a megfelelő tankönyvet is megtalálnunk. Mint ahogy gyermeknek nem megfelelő az felnőtteknek szóló könyv, úgy egy felnőttnek sem éppen ajánlott egy képes-verses-mesés könyvecske :) Könyvesboltban, főleg szaküzletben általában segítenek a megfelelő könyvet kiválasztani. Az is számít, hogy csupán társalogni szeretnénk, vagy valamilyen szaknyelvre is szükségünk van. A szaknyelv tanulása viszont az alap- /középszint elsajátítása után történik.
3. Ha ambíciózusak vagyunk, nekiállhatunk otthon, egyedül is a tanulásnak vagy beiratkozhatunk tanfolyamra, esetleg kereshetünk magántanárt. Mindegyiknek megvan az előnye és a hátránya. Ha otthon tanulunk egyedül, olyan iramban haladunk, ahogy az egyéni ritmusunk megkívánja. Annyit időzünk egy fejezetnél, amennyit szükséges, nem kell senkihez igazodni, és nem kell égni a tanár előtt, ha nem jut eszünkbe egy szó :)) A tanár viszont sokmindenben segít. Normális esetben ő sem sürget, a diák ritmusában halad, többször is elmagyaráz egy dolgot, ha szükséges, itt főleg nyelvtani kérdésekre gondolok. Tanfolyamon általában több diák van egy csoportban, így nem külön-kölön egyénhez mérten történik az oktatás. Különböző szinteken levő diákok nem tudnak ugyanolyan tempóban haladni az anyaggal.
4. Kezdődik a tulajdonképpeni tanulás! Ne kezdjünk túl nehéz szöveggel. Az ismeretlen szavakat mindig írjuk ki, fordítsuk le, és tanuljuk meg. Azután olvassuk még el a szöveget párszor, amíg teljesen megértjük.
5. Olvassunk hangosan! Ezáltal gyakoroljuk a kiejtést. A kiejtés nyelvtől függ, a folyékony olvasás viszont nyelvtől függetlenül mindig ugyanolyan fontos.
6. Hallgassunk hangos szöveget! Ez lehet dal, film, tévé adás, rádió, bármi. Nagyon fontos, hogy halljuk a nyelvet natív beszélőktől, mert sok esetben eltérést fogunk találni ahhoz képest, amit mi az iskolában tanultunk. Nem baj, ha az elején nem értjük, amit hallgatunk, csekély szókinccsel nincs is hogy, de előnyünkre válik, ha minél hamarabb megszokjuk a nyelv eredeti hangzását.
7. Az ismeretlen szavakat írjuk ki! Mindenki másképp tanul. Van akinek az a leghatásosabb, ha sokszor elismételi hangosan. Más akkor tudja megjegyezni, ha sokszor leírja. Ismét mások kiszínezik, aláhúzzák, lerajzolják. Segíthet, ha a színeket nem össze-vissza használjuk, hanem mondjuk szófajok szerint: az igéket egyféle színnel, a főnevet mással, a melléknevet megint mással emeljük ki.
8. Ne hanyagoljuk a nyelvtant sem! Ha a tankönyvünk tartalmaz nyelvtan fejezeteket is, akkor nem kell külön nyelvtankönyv. Szükséges lehet azonban az alapok felelevnívése, ebben az esetben pedig szükségessé válik egy különálló nyelvtankönyv.
Ne féljünk a kudarctól!! A nyelvtanulás nem könnyű dolog, sem fiatalnak, sem idősnek. A jó nyelvérzék fontos, de a folyamatos, szorgalmas tanulás ennél sokkal fontosabb. Nehezen indul, sok elszántságot feltételez és még több kitartást. A rendszeresség elengedhetetlen a folyamatos előrehaladás érdekében. És még valami: sose késő elkezdeni! ;-) Jó tanulást!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése