2012. július 2., hétfő

Retyezát 2. nap

  2. nap ez volt az útvonal:
 Elindultunk délelőtt fél tízkor, és este fél 9re értünk vissza.

 Az elején nyugis volt az ösvény, ez erdőn keresztül vezetett, nagyon szép látvány volt.
Gyönyörű helyeken vitt az ösvény!!

Pietrele tó


A tó után következő szakasz meredek volt és köves - gyakorlatilag kőhegyen kellett felmászni. A következő nagy megálló a Curmatura Bucurei 2266 méteren.
Itt volt jel, s ahány ember volt, mind telefonált - majdnem :p Ez egy csomópontszerűség, itt több ösvény találkozik. És szépen be lehet látni innen a tájat: ami messziről nézve gyönyörű, mesébe illő, de mikor meg kell mászni, akkor nagyon kegyetlen tud lenni. 
Háttérben a Bucura tó.


A Custura fele vezető ösvény: kicsit megyünk még a nyeregben, aztán egy nagy köves emelkedő.


Végül pedig a csúcsok közül a legnagyobb: a Peleaga
Mindent összevetve, tényleg nagyon szép volt. De nehéz is. Nem beszélehetek másnak a nevében, de ide felérni olyan volt, hogy akkor és ott nem egyszer gondoltam azt: én erre képtelen vagyok. Azt éreztem, hogy a kimerültség és a félelem együttesen próbálja legyőzni a még megmaradt kicsi erőmet és elszántságomat. Ösvény itt már nem volt, csak a jelzés a hatalmas kőhegyen. Oda léptél, és abba fogóztál, amibe tudtál. Nem mertem oldalra fordítani a fejem, mert semmi nem volt ott, csak köröskörül a 2000 méteres mélység. Annyira fáradtak voltunk, mire felértünk, hogy már fotózkodni sem volt kedvünk.. 

Innen a lefele vezető út már megváltásnak tűnt. Meg is jött tőle a kedvünk. Sok tavacskát láttunk útközben, de a következő cél a Galesu Tó volt.

Innen már csak egy volt hátra: visszaérni a sátortáborba. Kb 3 óra volt odáig az út. 

Este fél 9-re értünk vissza. Hulla fáradtak voltunk, enni se nagyon volt már kedvünk, csak aludni akartunk..

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése